Az utalványos rendszer üzemeltetésével megbízott Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál titkolják, hogy melyik céggel milyen feltételekkel szerződtek. A nagy láncok szerint az alapítvány ki akarja őket szorítani az üzletből – írja a Nol.hu.

Üzleti titokra hivatkozva nem közölte a Népszabadsággal a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA), hogy melyik céggel milyen feltételek mellett kötött szerződést az Erzsébet-utalvány forgalmazásáról. Az MNÜA csak annyit közölt, hogy az utalványok forgalmazása után 3-6 százalék közötti elfogadói jutalékot kötöttek ki, ám azt nem részletezték, hogy melyik cégnek melyik ajánlatot adták, illetve mi alapján döntöttek az elfogadói jutalék mértékéről. (Az elfogadói jutalék azt jelenti, hogy a kereskedőktől az elszámolásnál az utalványos forgalom mekkora részét vonják le.)

Mindenesetre tény: míg a hazai láncok, a CBA, a Coop és a Real már aláírták a szerződést az MNÜA-val, addig a nagy nemzetközi hátterű láncok valamilyen okból eddig kimaradtak az üzletből. Az MNÜA szerint „folynak az egyeztetések ezekkel a cégekkel is”.

A nagy láncoktól viszont a Népszabadság úgy tudja, hogy ez igencsak kozmetikázott megfogalmazás. Míg a hazai láncokat az MNÜA kereste meg az ajánlatával, addig őket éppenséggel senki, sőt, volt olyan nagy nemzetközi kereskedelmi lánc, amelynek még csak nem is válaszolt a levelére az alapítvány.

Amelyik nemzetközi lánccal mégis szóba álltak, annak szerintük lényegében direkt teljesíthetetlen feltételeket kínált. Míg a hazai láncoknál úgy tudni, hogy 3 százalékos elfogadói jutalékot kell fizetniük, addig a nemzetközi láncok számára már 6 százalékos jutalékot kínált az alapítvány.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az eddigiek alapján egyértelmű, hogy az alapítvány különbséget akar tenni a kormány által preferált hazai láncok és a nemzetközi láncok között. Vámos György is úgy tudja, hogy a MÜNSZ jócskán eltérő szerződési feltételeket kínál a nemzetközi áruházaknak és a hazai láncoknak.

A főtitkár mondja: önmagában véve abban nem lát kivetnivalót, hogy a kormányzat segíteni kívánja a hazai láncokat. Azonban az már szerinte nagyon is problémás, hogy közben a nemzetközi láncokat Vámos szerint mereven kizárják a tárgyalásokból azzal, hogy lehetetlen feltételeket kínálnak számukra. A nemzetközi láncoknak kínált 6 százalékos elfogadói jutalék ugyanis kigazdálkodhatatlanul magas. Igaz, a napilap formációi szerint a hazai láncok által fizetett 3 százalékos jutalék sem éppen kicsi.

Azonban az utalványrendszer éppen azért vonzó a kereskedő számára, mivel az utalványok beváltásával becsalogatott vevő utána mást is vásárol, így az utalványos forgalmon lévő veszteséget bőségesen kárpótolja a többletforgalom. Méghozzá nem is kicsi az a vásárlótömeg, amelyet a jelek szerint a kormányzat ilyen módon terelne a hazai láncokhoz.

A korábban, az utalványos rendszer „hőskorában” még túlnyomórészt a francia cégek – ide tartozik a Sodexho és Checke Dejeuner – által lebonyolított utalványos forgalmat 200-300 milliárd forintra becsülték, de most az Erzsébet-utalványok várható forgalmát is 150 milliárdra saccolják. Bár ennek a forgalomnak egy része a vendéglátóhelyeken landol. (Csak összehasonlításképpen: a teljes élelmiszer-kiskereskedelem 3000 milliárd forint körüli, tehát az utalványos forgalom így a teljes piac 5 százaléka lesz.)

Korábban hipermarketek jelezték: 15 vagy akár több százaléknyi élelmiszerforgalmat bonyolítottak le utalványon keresztül, de nemrég a CBA-nál is elmondták: 8-10 százalék az utalványos forgalom részaránya.

Az utalványosok által hozott többletforgalmat csak becsülni lehet, azonban minden bizonnyal jókora piaci részesedéssel kecsegtet azoknak a kereskedőknek, akik megszerzik.

(Forrás: Nol.hu)

Forrás: http://veddamagyart.info/elelmiszer/1343-erzsebet-utalvany-coop-real-cbacafetria-2012

Az idén még decemberben is virágzott a Kiskunságban a tartós szegfű, a világ egyik legritkább vadvirága. A növény egyetlen tövének természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

A tartós szegfű élénk rózsaszín, apró, filigrán termetű vadvirág, amely az egész világon csak a Duna-Tisza közi homoki gyepekben fordul elő. Az élőhelye beszűkülése miatt veszélybe került faj megmentésére a Kiskunsági Nemzeti Park indított szegfűmentő programot 2006-ban: a természetvédelmi szakemberek 19 ezer palántát ültettek ki az eredeti állományok erősítésére, és öt év alatt csaknem 100 ezerre nőtt a kizárólag Magyarországon előforduló fokozottan védett tartós szegfű állománya.

A Duna-Tisza közi homoki gyepekben virító szegfű egyetlen tövének természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A növényt Kitaibel Pál fedezte fel, és azért nevezte el tartós szegfűnek, mert május közepétől október közepéig virágzik. Idén – az enyhe ősznek és a mostani melegebb napoknak köszönhetően – még decemberben is – közölte a Kiskunsági Nemzeti Park az MTI-vel.

Óriási munka volt egyszerre 5-600 virágtövet kivinni olyan területekre, amelyeket autóval nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni. Sokszor magunk cipeltük a ládákat és egyenként ültettük ki a palántákat a kijelölt területekre. A kiültetett tövek 90 százaléka megmaradt, több már magot is érlelt, így biztosak lehetünk abban, hogy a füvészkerti példányok megerősítik majd a természetes állományokat – mondta Mihalik Erzsébet, a Szegedi Egyetem Füvészkertjének vezetője.

Egy ritka növény megmentéséhez nem elegendő a mesterséges szaporítás: ezért Kiskunmajsa határában helyreállították és bővítették a szegfű által kedvelt élőhelyeket, 455 hektárt megtisztítottak az agresszívan terjedő, őshonos növényeket kiszorító gyomoktól, így az Észak-Amerikából származó vaddohánytól. Bodogláron gyérítették a fekete fenyőt, Bócsán és Csévharaszton pedig az akácültetvényeket szorították vissza, helyettük tisztásokat és a Homokhátságra jellemző nyárfákkal tarkított ligeteket alakítottak ki. A természetvédelmi szakemberek a Kiskunságban több területen kutattak a ritka növény után, összesen csaknem 100 ezer tövet regisztráltak. A munka során észrevették, hogy a szegfű iránt a mezei nyulak is érdeklődnek és “előszeretettel lerágják a szirmait.”

(Forrás: MTI)

Tweet
(0 értékelés)

Forrás: http://veddamagyart.info/szorakozas/1344-kiskunsagi-tartos-szegfu-decemberben-viragzik

Nincs abban semmi különös, hogy egy gyógyszerész teáját elismeri a hivatal és hozzájárul forgalmazásához. Ámde a nevezett gyógyszerész, Reisch Elek bencés szerzetes néhány év híján három évszázaddal ezelőtt vetette papírra a szívnyugtató tea receptjét félezer másik recepttel együtt.

A pannonhalmi bencés monostor gyógyítási tradícióinak egyik legnagyobb kincse ez a latin nyelvű rendeléstani kézikönyv – mondja Hortobágyi Cirill perjel, a monostor gyógyászati hagyományainak kutatója. Reisch Elek szív nyugtatására szolgáló teája átment a mai módszerekkel végrehajtott hatásmódszertani vizsgán, egy másik  receptje viszont a mákgubó miatt majdnem elbukott. Végül mégis csak megmentették, és termék, pannonhalmi tea lett belőle, miután a kifogásolt komponens helyettesítésére találtak a tudomány mai állása szerint elfogadható növényt.

Nagy Károly birodalomépítő politikájában fontos szerepe volt a szerzeteseknek

Hársfavirágból, mentából, málnalevélből, rozmaringból készítettek teákat, gyógyító porokat már jóval Reisch Elek működése előtt Pannonhalmán. A 996-os alapítástól a XVI. század végéig ugyan nem sok dokumentum maradt fenn a monostori gyógyászatról, a pannonhalmi apátságot ugyanis a török korban feloszlatták, a szerzetesek északra menekültek, s a Szent Hegy kényszerű elhagyása a tárgyi emlékek pusztulásával járt együtt. A megmaradt szórványok segítségével mégis elég jól rekonstruálhatóak a korabeli történések. Pannonhalmán a XII. század végén már működött kórház, ahol szerzetesek gyógyítottak. Ezt támasztja alá egy 1201-ból való oklevél, amelynek egyik hitelesítője  ”a kórház mestere, Márton”. Valamivel később készült az a feljegyzés, amely a “betegház” fenntartásáról szól.

A szerzetesek gyógyító ténykedését Szent Benedek regulája szabályozta. A VI. század elején készült regula harmincnyolcadik fejezetében olvasható, hogy a betegekről mindenek fölött gondoskodni kell, legyen külön szobájuk – a fertőzések elkerülése okán – és egy istenfélő szorgalmas ápolójuk.

A gyógyító hely a monostorban a templom közelében lehetett, miként St. Gallenben, ahol ez a tradíció dokumentálhatóan, tervrajz formájában máig fennmaradt. A tervrajzot Nagy Károly uralkodó készíttette, s ennek mintájára emelték Európa monostorait. St. Gallenben még érvágó ház is volt, minden bizonnyal ott kezelték a magas vérnyomásban szenvedőket. A gyógyfürdőben pedig a gyógynövénykert termése adott enyhülést a betegeknek. St. Gallenben a kezdeti időben tizenhat gyógynövényt termesztettek, erről tanúskodnak  a tervrajzon az ágyásokba bejegyzett elnevezések. Nagy Károly egyébként birodalomépítő politikájában fontos szerepet szánt a szerzeteseknek, monostoraikat kulturális és gazdasági központokká emelte -  jegyezte meg Hortobágyi Cirill.

A török kor után ismét benépesült a pannonhalmi monostor, a szerzetesek működése nyomán gyarapodásnak indult  a könyvtár és terjedt a gyógynövény kultúra. Az 1658-as katalógus már 36 orvosi vonatkozású művet tart nyilván. A korai szakkönyvek közül az 1540-es frankfurti kiadású Botanikon a legértékesebbek egyike. A végéhez kötött számozatlan lapokon receptek, orvosi tanácsok kéziratos feljegyzéseit találjuk. Az aláhúzások, a margóra írt  bejegyzések arra utalnak, hogy használói nap mint nap forgatták. A mű nemcsak gyógyászat-történeti szempontból jelentős, hanem gyönyörű könyvészeti ritkaság,  amelynek kézzel festett ábrái, fametszetei különleges élménnyel ajándékozzák meg a régi könyvek szerelmeseit.
Nem kispályáztak a gyógynövénytermesztésben    
A bibliotéka máig őrzi a gyógyítással foglalkozó szerzetesek szakkönyveit, kéziratos feljegyzéseiket, receptúra gyűjteményeiket, amelyek saját tapasztalataik, az általuk alkalmazott módszerek egyfajta summázatát adják. Az ókori tudományosságon alapuló ismereteik, a gyakorlat során szerzett tapasztalataik mellett a természetfölötti erőket is segítségül hívták, hiszen a gyógyulásba vetett hit megerősítésére évszázadokkal ezelőtt is szükség volt a gyógyuláshoz. Ez a hármas pillér alkotta a monostori gyógyászat lényegét. Az áldás és az imádság a gyógyítás kultikus többletét  jelentette. Egy XVII. század végi áldásgyűjtemény évszázados szokásokat tár fel a ma embere előtt. Megtudhatjuk belőle, hogy a szerzetesek  milyen imát mondtak a betegek felépüléséért, s miként áldották meg a gyógynövényeket a gyógyítás szertartása szerint.

Pannonhalma környékén mai kifejezéssel élve nem kispályáztak a termesztésben, ezt érzékelteti egy különös eset. Történt, hogy az apát panaszt tett a győri katonák parancsnokánál, mivel a katonák a kertben kiásták és Bécsben jó pénzért eladták a gyógynövényeket. Vélhetően nem egy konyhakertnyi területen nevelt kosárnyi terméssel keltek útra, annyival nem lett volna érdemes vállalni a lebukás kockázatát…

Az elmúlt években a bencés főapátság komoly erőfeszítéseket tett a gyógynövény tradíció reneszánszáért, kultúrájának terjesztéséért. Laboratóriumi háttérrel, gyártó bázissal és kereskedelmi hálózattal bíró cégekkel kötöttek szerződést, szigorú vizsgálat alá vonták a recepteket, s az együttműködésből lettek a pannonhalmi teák, készülnek a gyomorerősítő hatású likőrök, borecetek és a levendulaolaj. Levendulát jelenleg öt hektáron termesztenek, franciát és angolt. Az utóbbi illata erősebb, molyűzésre hatásosabb. Emellett próbálkoznak citromfű lepárlással, kísérleteznek kakukkfűolaj készítéssel. Elkészült a bemutató gyógynövénykert, szomszédságában gyógynövényház fogadja a vendégeket. Kialakítottak egy látványkertet is tizenhat kazettával, s bennük azokkal a növényekkel, amelyeket annak idején St. Gallenben termesztettek az atyák.

A monostor gazdasági tevékenysége kezdetben  némi csodálkozást váltott ki azokból, akik úgy látják, a mai helyzetben  az egyháznak a lelkipásztori tevékenységre kell koncentrálnia – idézte  fel a reagálások egyik vonulatát Hortobágyi Cirill.

Mások viszont úgy gondolják, hogy az egyház több szálon eresszen gyökeret a társadalomba, hiszen nemcsak szociális és kulturális szolgáltatásokkal, hanem adott esetben gazdálkodással is lehet hatni az emberekre – folytatta a perjel. A monostor mindig próbált önálló lenni, ez a bencés hagyomány is kötelez – tette hozzá.  A gyógynövény kultúrát így tehát életben tartják, tovább fejlesztik, a gyógynövények megáldásának szertartását újjáélesztették, de kórház létesítésén nem gondolkodnak.

(Forrás: MTI)

Tweet
(1 értékelés)

Forrás: http://veddamagyart.info/egeszseg/1345-pannonhalma-gyogyito-hagyomanyok-teak-monostor

A magyar kutatók a legrangosabb tudományos folyóiratokban publikáltak 2011-ben, a hazai szakemberek a Nature-ben és a Science-ben éppúgy beszámoltak tudományos eredményeikről, mint a Royal Society lapjában vagy az Amerikai Kémiai Társaság kiadványában; a szerzők között biológusok, kémikusok, fizikusok, kutatóorvosok és csillagászok egyaránt megtalálhatók.

Mint a Magyar Tudományos Akadémia honlapján (www.mta.hu) olvasható, jelentős szerepük volt az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI) munkatársainak a neutron-proton párkölcsönhatás létét bizonyító kísérletben, amelynek eredményét a Nature-ben ismertette a munkát végző nemzetközi kutatócsoport.

Az MTA ATOMKI, valamint Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete (MTA KFKI RMKI) kutatóinak nevéhez fűződik az a siker, amelyet egy nemzetközi csoport tagjaiként értek el. A CERN-ben (Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben) végzett kutatások során a szakembereknek sikerült megerősíteniük a fizikusok többségének azt a meggyőződését, amely szerint a világegyetem anyag-antianyag aszimmetriája nem a részecske és az antirészecske tulajdonságainak eltéréséből ered. A tudósok az eredményekről a Nature-ben adtak hírt.

Perczel András akadémikus, az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoportjának vezetője négy külföldi vegyésszel közösen írt tanulmányt a fehérjék feltekeredését meghatározó kölcsönhatásokat vizsgáló kutatásaikról, írásuk az Amerikai Kémiai Társaság folyóiratában, a Journal of the American Chemical Society-ben jelent meg. A kémikusok szerint főként a vasat tartalmazó fehérjéket felépítő molekulákban mutatható ki olyan mágneses magrezonancia jelenség, amelynek vizsgálatával még jobban megismerhető lesz a fehérjék térszerkezete, a stabilizáló erők mibenléte. A Perczel András közreműködésével írt cikket a Nature-ben méltatta két világhírű olasz kutató, Ivano Bertini és Claudio Luchinat, akik további kutatások szempontjából nevezték fontosnak és “friss gondolatokat” ébresztőnek a tanulmányt.

Papp Balázs és Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai által elért kutatási eredmények, amelyek a Nature két genetikai szaklapjában jelentek meg, “új frontvonalat nyitottak a gének működését számítógépes eljárással vizsgáló rendszerbiológia, valamint a hagyományos genetika és evolúcióbiológia között”.

Mint az MTA honlapján olvasható, “alapvetően átírják a hasnyálmirigy működésével, illetve betegségeivel kapcsolatos élettani és kórélettani ismereteinket azok a felfedezések, amelyeket Hegyi Péter, az MTA doktora és munkacsoportja publikált öt közleményben a Gastroenterology, illetve a Gut című folyóiratban. Kutatásaik egyik jelentős eredményeként sok olyan gyógyszertámadási pontot sikerült azonosítaniuk, amelyre a jövőben akár gyógyszeres kezelés építhető. Az így kifejlesztett terápiák pedig nagy valószínűséggel képesek lesznek hatékonyan enyhíteni vagy akár teljesen meggyógyítani a hasnyálmirigy gyulladásos betegségeit”.

Újfajta fájdalomcsillapítók kifejlesztését segíthetik elő a legújabb, a TRP (transient receptor potential) ioncsatornákkal kapcsolatos kutatások, amelyekről Bíró Tamás, az MTA Lendület programjának egyik idei díjazottja és három társa számolt be a Nature Reviews in Drug Discovery című szaklapban közölt összefoglaló cikkben. A TRP ioncsatornák képezik az orvostudomány és a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó kutatási területét. A cél olyan szer kifejlesztése, amelynek hatékonysága felér a morfinszármazékokéval, de nem okoz függőséget.

Szokatlan módon nem egy, hanem három csillag alkotja azt a rendszert, amelyet a Derekas Aliz és Kiss László által vezetett 44-tagú nemzetközi kutatócsoport ismertetett a Science magazinban.

“Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet tudósai napjaink legpontosabb fényességmérő műszerével, a Kepler-űrtávcsővel találtak rá a különleges trióra. A felfedezett asztrofizikai konfiguráció rendkívül ritka a csillagok világában, hiszen a Kepler-űrtávcső által folyamatosan megfigyelt mintegy 150 ezer csillag közül mindössze egyetlen ilyen rendszert ismerünk. A Lendület-program keretében végzett vizsgálatok során az asztronómusok a HD 181068 elnevezésű, viszonylag fényes csillagról mutatták ki, hogy valójában hármas rendszer, s fő komponense az élete vége felé járó, felfúvódott vörös óriáscsillag”.

(Forrás: MTA, MTI)

Tweet
(1 értékelés)

Forrás: http://veddamagyart.info/mszaki-cikk/1342-magyar-kutatok-a-legrangosabb-folyoiratokban-publikaltak-2011-ben

Tízéves fennállása alatt kétmillió turbófeltöltőt gyártott Oroszlányban az amerikai BorgWarner, a vállalat hosszú távú terveiben a kapacitás ötven százalékos növelése szerepel, amelyhez a 700 fős létszámot 20 százalékkal bővítik – mondta el a társaság ügyvezetője az MTI-nek.

Bogár Attila kifejtette, nemcsak a kapacitás növekszik jelentős mértékben 2015-ig, hanem az alkalmazott technológiák köre is bővülni fog.

A vállalatnál az idén a dolgozók létszáma közel nyolcvan fővel emelkedett. A közelmúltban létrehozott új munkakörökben számos mérnököt is alkalmaznak. Ők olyan munkát végeznek, amelynek eddig a németországi gyár volt a helyszíne – ismertette az ügyvezető.

A BorgWarner az Audi, a Volkswagen, a Fiat, a GM, a Volvo, a Renault, a PSA csoport és a BMW személyautóiba készít feltöltőket, illetve a Deutz és a Fiat traktorokhoz gyárt turbókat, 70-80 ezer darabot évente.

A magyarországi gyár első üzemcsarnokát 2001-ben avatták fel, a fejlődési dinamikára jellemző, hogy évente megduplázták termelésüket. Legutóbb 2007 novemberében adtak át egy új, 4.000 négyzetméteres csarnokot, ezzel az üzem 13.386 négyzetméterre bővült.

A BorgWarner magyarországi befektetésének értéke elérte a 25 millió eurót és Oroszlányban a turbógyártó üzletág második legnagyobb gyára jött létre. A vállalat árbevétele 2010-ben meghaladta a 330 millió eurót.

A BorgWarner csoport a világ 18 országában 63 vállalatot fog össze, 17.400 főt foglalkoztat. Gépjárművek motorjaihoz, illetve autók hajtásláncaihoz, erőátviteli berendezéseihez gyártanak komplett rendszereket. A cégcsoport teljes árbevétele 2010-ben 5,6 milliárd amerikai dollár volt, 2011-re 7,2 milliárd dollár a bevétel becsült értéke.

(Forrás: MTI)

Tweet
(1 értékelés)

Forrás: http://veddamagyart.info/szolgalati-koezlemeny/1340-borgwarner-oroszlany-kapacitas

Kedvezőbben alakult a tejágazat helyzete 2011-ben, mint a korábbi években, kereslet nőtt, a tej felvásárlási ára pedig a 2009-es mélypont után – ami 55-60 forint volt literenként – 2011 januárjában már 82 forintra emelkedett, októberre pedig elérte a 89 forintot literenként – mondta Lukács László az MTI-nek a tejágazat idei teljesítményét értékelve, hozzátéve, hogy a termelési költségek is jelentősen növekedtek. A megbízható magyar tejtermékek listáját megtalálhatod megújult adatbázisunkban a Tej és tejtermék kategóriában.

A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a belföldi piacon az utóbbi hónapokban trendszerűvé vált az alapanyagárak növekedése. Ezt a folyamatot alapvetően az uniós árak emelkedése, valamint a gyengülő forintárfolyam együttesen határozza meg.

Jellemző ugyanakkor a helyzetre az is, hogy a feldolgozók piaci mozgástere szűkül, illetve a nyerstej-export mennyiségi korlátozottsága miatt fennáll a veszélye a piaci árak szétszakadásának, és kettős árszint kialakulásának. Azaz egy magas export-, illetve uniós árszint mellett kialakulhat a magyar feldolgozók által még kigazdálkodható 15-20 százalékkal alacsonyabb belföldi felvásárlási ár is.

Jelentősen növekedtek a költségek is az ágazatban. A takarmányárak magas szintje és a makrogazdasági szabályozók – például a gázolaj jövedéki adójának növelése, az ÁFA- és a termékdíj emelése, a munkabér-jellegű kiadások növekedése – begyűrűzött a termékpálya árképzésébe. Ez pedig szűkítette a piaci szereplők mozgásterét, eredményes működését.

A javuló piaci keresleti folyamatok eredményeként azonban mérséklődött a felvásárolt tej mennyiségének csökkenése. Míg ez év augusztus-szeptemberben a felvásárolt tej mennyisége 8 százalékkal maradt el a múlt évitől, addig októberre már csak 2,4 százalékkal.

A gazdasági válság hatása ugyanakkor erőteljesen érződött a belföldi értékesítési adatokban is. A főbb termékcsoportokban 7-17 százalékos volt a csökkenés. A múlt évi szint feletti értékesítés 2011-ben csak néhány termék esetében volt tapasztalható, például a tejfehérje-készítményeknél, a krémfehérsajt továbbá a lágy és ömlesztett sajt valamint a sűrített tej esetében.

A 2010/11-es kvótaévben Magyarországon mintegy 1,34 milliárd liter tejet vásároltak fel. Ez a mintegy 2 milliárd literes magyar kvótamennyiség 69 százaléka az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint. A tejvertikum nettó árbevétele 2010-ben 210 milliárd forint volt a KSH adatai szerint.

Az árbevételre vonatkozó 2011-es adatok még nem állnak rendelkezésre, de a piaci folyamatok alapján úgy becsülhető, hogy a árbevétel mintegy 6-8 százalékkal nőhet az idén 2010-hez viszonyítva. A tendenciákat figyelembe véve jövőre az ágazati árbevétel mérséklődésével számolnak a szakemberek, amit jelentősen befolyásolhat az euró-forint árfolyamának alakulása.

Lukács László gondként említette, hogy az olcsó importtermékekkel a kereskedelem folyamatosan nyomottan tartja az ágazat fő termékeinek árát, amivel tulajdonképpen zsarolja a magyar beszállítókat. Az importtermékek árképzésére jellemző, hogy egyes termékeken 0 forintos árrést alkalmazva lényegében beszerzési áron értékesítik azokat a kereskedők a kiskereskedelmi forgalomban.

Ugyanazon termékkategóriában a belföldi eredetű termékek esetében a beszerzési áraknál olykor 50-60 százalékos árrést is alkalmaznak. Mindez az import mennyiségének folyamatos emelkedése mellett zajlik. A tejsavó behozatala például 51 százalékkal haladta meg 2011-ben az előző évi szintet, míg a vajé 22-vel, a sajté és a túróé 16-tal, a sűrített tejé és a tejszíné 28-cal, míg a nem sűrített tej és tejszín behozatala 19 százalékkal volt magasabb az előző évinél az idén.

(Forrás: MTI)

Tweet
(1 értékelés)

Forrás: http://veddamagyart.info/elelmiszer/1341-tejagazat-helyzete-2011

Megveszi a Cora Magyarországot az Auchan Magyarország – közölte a vevő szerdán az MTI-vel. Korábbi hírekkel ellentétben mégsem a CBA és a Coop vásárolja fel a belga Delhaize-csoport itteni érdekeltségébe tartozó Cora áruházakat. A Match és a Profi eladásáról viszont még nem döntöttek.

A közlemény szerint az Auchan csoport és a Louis Delhaize csoport között megállapodás született arról, hogy az Auchan Magyarország felvásárolja a Magyar Hipermarket hét magyarországi Cora hipermarketét, a hozzájuk tartozó földterületeket és butiksorokat.

A megállapodás életbelépéséhez a magyar versenyhatóság jóváhagyása szükséges. Amennyiben a hatóság jóváhagyja, a megállapodás várhatóan 2012. első negyedévében válik hatályossá.

A Magyar Hipermarket Kft. munkatársai továbbra is e vállalatnál folytatják munkájukat, a későbbiekben pedig csatlakoznak az Auchan Magyarország csapatához – áll a közleményben.

A Magyar Hipermarket Kft. 1997-ben nyitotta meg első hipermarketét Cora cégnév alatt. Jelenleg három áruházat üzemeltet Budapesten és környékén, további négyet az ország más területein. A kft. 2700 munkatársat foglalkoztat.

Az Auchan Csoport 12 áruházat és 11 butiksort üzemeltet Magyarországon. Az Auchan Magyarország első áruházát 1998-ban nyitotta meg, 2010-ben több mint 30 millió vásárlót szolgált ki, s árbevétele 224 milliárd forint volt. Az Auchan Magyarország 5.600 munkavállalót foglalkoztat.

Korábbi sajtóhírek szerint (nol.hu) a belga Delhaize-csoport itteni érdekeltségeinek, azaz a Corának, a Match szupermarket-hálózatnak és a Profi diszkontláncnak a felvásárlását a magyar kiskereskedelem szereplői közül a CBA és a Coop is tervezte.

A Delhaize-csoport az idén nyáron döntött úgy, hogy kivonul a magyar piacról. A felek a tranzakció árát nem közölték, de korábban piaci források 40-50 milliárd forint közé tették a magyarországi cégcsoport árát.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó cikkeink:

Célegyenesben a Cora felvásárlása?

Beelőzheti a CBA a Tesco-t

Tweet
(1 értékelés)

Forrás: http://veddamagyart.info/szolgalati-koezlemeny/1337-cora-eladas-auchan-delhaize



Ma 2011. december 29. csütörtök, Tamás és Tamara napja van.

Tweet

A hazai kereslet visszaesésével számolva az exportpiacon erősít a magyar Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság a közelmúltban kezdte meg új angliai exportját, miközben 2011-ben megkétszerezte kivitelét Csehországba és Szlovákiába. A 100%-ban magyar tulajdonú élelmiszeripari vállalkozás az idén ősszel is előrukkolt egy kiváló újdonsággal: a „slágergyanús” Karikás Pistával.

Az Univer termékek is megtalálhatóak a megújult, magyar termékeket összegyűjtő adatbázisunkban. Gyere és szerkeszd velünk!

Karikás Pista – egy újabb hungarikum

Tweet
(3 értékelés)

Módosítás: (2011. december 28. szerda, 17:30)

Impresszum és jogi nyilatkozat

Forrás: http://veddamagyart.info/elelmiszer/1338-univer-ketchup-mustar-export-angol

Mintegy 3,7 millió eurós támogatással az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet vezette konzorcium dolgozza ki az ITER fúziós reaktor egyes diagnosztikai szolgáltatásait – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Az ITER (Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) egy nemzetközi tokamak (a magas hőmérsékletű plazma tárolására szolgáló berendezés), amely nemzetközi együttműködésben a franciaországi Caradache-ban épül.

“A magyarországi fúziós kutatásokat az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet irányításával a Magyar Euratom Fúziós Szövetség (MEFSZ) koordinálja, amelynek négy akadémiai kutatóintézet mellett két egyetem is tagja. Tízéves fennállása alatt a szövetség számos fúziós projektben vett részt. Bebizonyította, hogy a fúziós kutatásokban hazánk tudományos és műszaki-technikai bázisa mind szaktudását, mind kompetenciáját tekintve összeurópai szinten is versenyképes” – emeli ki az MTA honlapja.

A magyar konzorcium most elnyerte az ITER Tokamak Services for Diagnostics témájában kiírt partnerségi keretmegállapodást, amely a MEFSZ eddigi legnagyobb sikerének tekinthető. A megállapodás értelmében a konzorcium a következő négy évben mintegy 900 ezer euró éves támogatást kap a konzorcium.

“A magyar kutatócsoport feladata az ITER vákuumkamrán és kriosztáton belüli kábelezés, a vákuumátmenetek és -kontaktusok teljes tervezése, technológiai fejlesztése, valamint a prototípus tesztelése, amely a rendkívüli körülmények miatt igen nagy kihívást jelent” – mutat rá a Magyar Tudományos Akadémia honlapja.

(Forrás: MTI, MTA)

Tweet
(1 értékelés)

Forrás: http://veddamagyart.info/mszaki-cikk/1339-magyar-fizikusok-europai-magfizikai-tamogatas

Ellentmondásos évet zár a magyar zöldség-gyümölcs ágazat – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek az ágazat idei évét értékelve.

Az ágazat termelése már mintegy 400 ezer tonnával meghaladta a tavalyi rendkívül alacsony, mintegy 1,8 millió tonnás szintet, ám még jóval elmarad a 2,5 millió tonnás átlagtól, amelyet az ágazat általában a közepesen jó években mindig teljesített az utóbbi 10 évben. Az idén így mintegy 2,2 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be.

A zöldség- és a gyümölcstermesztés volumene még így is 62 százalékát – valamivel több mint 180 milliárd forintot -  adja a magyar kertészeti ágazatnak, amelynek éves kibocsátása mintegy 300 milliárd forint volt az idén. Ez a magyar mezőgazdaság teljesítményének mintegy az ötöde. A kertészeti ágazat teljesítményének 22 százalékát, mintegy 70 milliárd forintot a szőlőtermelés és borelőállítás adja, míg 13 százalék, mintegy 40 milliárd forint a dísznövénytermelésre jut. A fennmaradó hányad egyéb kertészeti területekről, így a gyógynövénytermesztésből származik.

A zöldségtermelés mennyisége az idén elérte az 1,66 millió tonnát, ami több mint 50 százalékos emelkedés a múlt évi 1,07 millió tonnához viszonyítva. A gyümölcstermelés ugyanakkor a tavalyi valamivel több mint 800 ezer tonnáról mintegy 550 ezer tonnára csökkent, főleg a májusi fagykárokból miatt. A magyar gyümölcsösök termelési potenciálja mintegy 950 ezer tonna, a 10 éves termésátlag mintegy 820-830 ezer tonna körül mozog.
    A zöldségtermesztésben a gondok ellenére az ipari zöldségek esetében jó közepes év volt, a hajtató kertészetnél azonban jelentős volt a visszaesés a németországi E-coli járvány hatására. Ez mindenekelőtt a piaci árakban volt érzékelhető. Míg a gyümölcs ára jelentősen, sok esetben akár 25-30 százalékkal is emelkedett átlagosan, addig a zöldségfélék ára főként az uborka körül kialakult mizéria miatt mintegy 20 százalékkal esett. Az E-coli járvány legnagyobb vesztese, a hajtató kertészet jövő évi szezonkezdéséhez, ezért külön támogatási programot állít össze a FruitVeB.

A magyar uniós elnökség igyekezett ugyan enyhíteni az E-coli járvány okozta károkat, de mivel az árukivonással minőségi és ellenőrzési problémák is adódtak, az ország mindössze 1,5 millió eurós, azaz mintegy 400 millió forintos támogatást tudott igényelni az unió által a kivonásra és a be nem takarításra biztosított teljes, 226,2 millió euróból. Ugyanakkor a magyar gazdálkodók becsült kára az uborkabotrányból adódóan augusztus végéig elérte a 23 milliárd forintot.

A FruitVeB elnöke szerint folytatni kell a magyar kertészeti ágazat korszerűsítését. Külön is kiemelte, hogy a termálhő felhasználása ezen  a területen az egyik legfontosabb kérdés. Jelezte azt is, hogy szükséges ismételten meghirdetni az ültetvénykorszerűsítés támogatását, amely lehetővé teszi a gyümölcsösökben a fajtacserét, a vírusmentesítést, továbbá a fagy és a jégverés elleni védelmet és az öntözhető terület növelését. Mártonffy Béla külön felhívta a figyelmet, hogy az alma, a körte, a cseresznye, a meggy, a dió, a kajszi és a szamóca igen jól eladható gyümölcs, ezért ezekre kiemelt figyelmet kell fordítani.

Hozzátette: szükséges a független szaktanácsadói rendszer kiépítése, a megfelelő képzés és továbbképzés módszereinek kidolgozása, valamint a mintakertek létrehozása is. De mindez nem sokat ér, ha nem párosul a feldolgozóipari kapacitások fejlesztésével, a meglévő üzemek korszerűsítésével – hangsúlyozta. A FruitVeB elnöke külön is kitért a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) helyzetének rendezésére. Szerinte ugyanis a magyar zöldség-gyümölcs termelés fellendítésének a TÉSZ-ek lehetnek a motorjai. Ezeknek a szervezeteknek a támogatása visszaszoríthatná az ágazatban még meglévő jelentős – mintegy 30 százalék körüli – feketegazdaságot, továbbá növekvő versenyképes árualapot biztosíthatna bel-  és külföldre is. Ehhez azonban meg kellene szüntetni a TÉSZ-ek körüli jogbizonytalanságot, a közbeszerzésekkel kapcsolatos anomáliákat, és a nemzeti szabályozás ellentmondásait – emelte ki.

Annak érdekében, hogy az ágazat 2012-ben a mostaninál jobb helyzetbe kerülhessen a FruitVeB új cselekvési programot dolgoz ki a termelői érdekeltség megteremtése, a termelés ösztönzése, valamint az árualap növelése érdekében. Szorgalmazza továbbá a feldolgozóipari fejlesztések felgyorsítást, anyagi támogatását, a kereskedelem- és a piacszabályozás fejlesztését, a szervezettség növelését. Továbbá fel kíván készülni a FruitVeB az új uniós költségvetési időszakra is, mivel az ágazat továbbra is a magyar mezőgazdaság egyik legfejlődőképesebb területe a vidéki foglalkoztatás és az értékteremtés területén.

(Forrás: Fruitveb, MTI)

Tweet
(1 értékelés)

Forrás: http://veddamagyart.info/elelmiszer/1335-zoldseg-gyumolcs-termesztes-agazat-felemas-2011